Melissa Marr: Veszélyes álmok

Az első rész után igen csak kétkedve fogtam neki ennek a könyvnek. Azt kell mondjam, hogy jelentősen jobb mint az elődje, viszont a típushibák sajnos itt is megmaradtak. Pedig én igazán bíztam benne..

A történet:

"Századokon át tartó stabilitás és béke után felborul a tündérudvarok közötti egyensúly. Irialnek, a Sötét Királynak új kihívással kell szembenéznie. Ha kudarcot vall, vérontásra és brutális erőszakra kell számítani.

A 17 éves Leslie semmit sem tud a tündérekről és a viszályaikról. Egy nap megtetszik neki egy hátborzongatóan gyönyörű, szemeket és szárnyakat ábrázoló tetoválás. Meg van róla győződve, hogy ez a szimbólum hozza el számára a változást, amelyre kétségbeesetten vágyik.
A tetoválás valóban megváltoztatja, de nem úgy, ahogy remélte. Különös dolgokat és baljós változásokat tapasztal: Leslie és Irial sorsa összefonódik. A lány egyre mélyebbre merül a tündérek világába, képtelen ellenállni a csábításnak.

"A lány a korábbi életére gondolt: a drogosokra a házukban, a részeg vagy ki tudja éppen hol kódorgó apjára, a kifizetendő számlákra, az étteremben töltött hosszú órákra, a barátainak mondott hazugságokra. Ugyan mi hiányozna ezek közül? Nem akart visszatérni a fájdalommal, aggódással és félelemmel teli életéhez. Euforikus örömre vágyott. Érezni akarta, ahogy elolvad Irial karjában. Arra a hatalmas, vad örömre vágyott, amely olyan erővel hatott rá, hogy elvesztette tőle az eszméletét."

Leslie és az első kötetből megismert Niall már egy ideje vonzódik egymáshoz, de a Nyárkirálynő még azt sem engedi, hogy kettesben beszélgessenek. Nem elég, hogy a fiú tündér, még a múltja is sötét titkokat rejt. Vajon Niall szerelme elég erős ahhoz, hogy ez az árnyakkal teli veszélyes világ ne nyelje el örökre a lányt?"

Véleményem:

Leslie sokkal kellemesebb főszereplő, mint Ash. Szerencsére az Ash-Keenan szál hátrébb szorul ebben a könyvben, de még így is több van belőle, mint amit még szívesen elviselnék. 

Az új szereplők egy fokkal jobbak, Niall, Nyúl, Ani és a többiek végre nem csak a hisztire, hanem több érzelemre és megnyilvánulásra is képesek. 

A tetoválás körüli dolgok elég érdekesek, mondjuk talán egy kicsit többet foglalkozik vele Leslie, mint amennyit kéne, de ez jelképezheti azt, hogy érzi, hogy valami fontos fog történni vele. Végül is az élete teljesen feje tetejére áll a tetoválás elkészítése után. 

Irial eleinte igazán kellemes jellemvonásokkal bírt, de aztán sikerült őt is elcseszni. Talán még nagyobb hisztigép lett belőle, mint anno Keenan-ból, pedig aztán ő is rátesz még egypár lapáttal ebben a könyvben is.

Nem bírom elviselni a hisztis férfiakat, az életben sem, a könyvekben sem, itt meg aztán tucatszámmal fordulnak elő.

Niall-Leslie szálat túl gyorsan lezárta az írónő, nem így kellett volna történnie. Talán az ő történetük feldobta volna egy kicsit az egész könyvet, de így csak azt kell mondjam, hogy összességében nem sikerült felülmúlnia a sorozat kezdő kötetét. 

A kutyás dolgot nem igazán értettem, azt egy kicsit egyértelműbben is leírhatta volna az írónő. Most akkor egy vagy több kutya van? Gabriel is kutya vagy ő a kutyák vezére? Ezekre a kérdésekre nem sikerült választ kapnom a későbbiek során sem. 

Itt sem történik szinte a 300 oldalon semmi, azon kívül hogy Irial megőrül, Keenan továbbra is hisztizik, Aislinn "szenved", a tündérlányok táncolnak, Seth küzd Aislinnért, Niall küzd önmagával és Leslie iránti szerelmével, Leslie meg bizonytalankodik. 

Valahogy az egész egy összevissza kavarodás.

Jobbnak indult, mint a Veszélyes játék, de még mindig nem az igazi.

Értékelésem: 3/5

Oldalszám: 300
Kiadó: Kelly Kiadó
Kedvenc jelenet: Leslie és Niall közös jelenetei
Kedvenc karakter: talán Niall
Legrosszabb jelenet: Irial későbbi érzelmi ámokfutásai
Nem szimpatikus karakter: Keenan, Aislinn, Irial