Charlaine Harris: Vérszag

Ezt a könyvet FFG -től kaptam születésnapomra. Egy vicces történet kapcsolódik hozzá: Finoman elhintett információk alapján elhitette velem, hogy Natascha Kampusch 3096 nap c könyvét kapom (na jó, igazából annyira akartam azt a könyvet, hogy a véletlen egybeeséseket összekombináltam). FFG leül velem szembe, arcán kaján vigyor és előveszi a 3096 napot. Én majd kiugrok a bőrömből, mire sunyin közli velem, hogy ezt magának vette. Bennem összedől egy világ, mire előveszi a Vérszagot, és ezzel azonnal el is felejtettette velem az előbbi pofára esésemet. Ugyanis a 3096 napnál csak a True Blood soron következő részét vártam jobban:) 

A történet: 

Sookie és Bill útjai különváltak. A férfi elutazik Peruba, így a lány egyedül marad. Sookie munkából hazajövet egy meglepő dolgot lát az erdő szélén: Eric meztelenül bolyong és látszik, hogy nem találja a helyét. Kiderül, hogy Eric emlékezetkiesésben szenved, amihez köze van a Bon Temps-be érkező boszorkányoknak. Sookie szokásához híven ismét belekeveredik az eseményekbe, így Pam, Chow, Alcide, valamint a közelben élő alakváltók segítségével nyomozásba kezd. Mindeközben Sookie bátyja, Jason is bajba kerül. Sookie-nek választania kell, hogy hova összpontosítsa az erejét; a bátyját vagy Eric-et mentse meg. Sodródik az eseményekkel, míg végül minden kérdésre fény nem derül. 

A szereplők: 

Sookie könyvről-könyvre egyre felelősségteljesebb. Egyre inkább belekeveredik a dolgokba, így az élete szinte folyton veszélyben van. Ez megváltoztatja őt. Kifejezetten szeretem, hogy egyre érettebb a karaktere. Bill iránti szerelme halványulni látszik, hiszen egy "új" szerelem lép be az életébe az "új" Eric személyében. Eric a boszorkányok átka miatt semmire sem emlékszik. Se múltjára, se a személyiségére, se semmi másra. Nem bízik senkiben, mert nem ismer senkit. Egyedül Sookie-ban mer bízni, hiszen a lány az első pillanattól kezdve segít neki. 

Az új Eric az igazi Eric teljes ellentéte. Elsősorban másokkal törődik és nem magával, nem eszköznek tekinti Sookie-t, nem parancsolgat, nem keménykezű vezéregyéniség. Az elején kifejezetten irritált ezt az énje, hiszen én nagyon szerettem az arrogáns, mindig hideg Eric-et. Sookie-Eric párost is nehezen fogadtam el, de a végén nagyon is sajnáltam, miután minden visszatért a régi kerékvágásba. 

Vélemény: 

Na itt aztán teljes a káosz a természetfeletti lények terén. Vámpírok, vérfarkasok, vérpárducok, boszorkányok, tündérek....az ember azt se tudja, hogy hova kapjon hirtelen. Színes a paletta, de először túl kellett tennem magam azon a tényen, hogy alapvetően én csak vámpír-ember és Sookie-Bill központú sorozatot akartam olvasni. Aztán szépen belevesztem a történetbe és lám, pont ugyanúgy tetszik, mint amennyire az én verzióm tetszene. A végét azért sajnáltam, ha már így is megszerettem Eric-et akkor maradhatott volna minden eszerint az új helyzet szerint. Jason-nel történt eseményeket is nehezen fogadtam el, de úgy vagyok vele, hogy ebből a dologból annyi mindent ki lehet hozni a folytatásokban, hogy nem bánom, hogy ez történt. Alkalmi csalódásokat ugyan átéltem, de összességében nem csalódtam benne. 

Értékelés: 5/5

Charlaine Harris: Holtak klubja

A True Blood sorozat 3. tagja. Szeretem azt, hogy nem unalmas. Folyamatosan történik valami, pörög az esemény. 

A történet: 

Bill váratlanul eltűnik, senki se tudja, hogy hol van. Sookie bár nagyon megbántódott mégis a keresésére indul. Egy vámpírnővel látták együtt és bár Sookie-t nagyon bántja, hogy megcsalta szerelme, mégis úgy érzi, hogy meg kell találnia. Ebben segítségére van Eric, az ötös körzet vámpírseriffje, és Alcide a vérfarkas, aki egy kis szívességgel tartozik a vámpíroknak. Sookie és Alcide Mississippi államba utaznak, ahol vérfarkasok, vámpírok, koboldok, gyilkosság, féltékenység és Mississippi királya várja őket. 

A szereplők: 

Sookie -nak egy teljesen új arcát láthatjuk. Eddig a boldog, szerelmes, vidám lány volt. Most pedig szenved Bill hiánya és a megcsalás miatt. Válaszokat akar, de egyben fél is tőlük. Magányában vigasz Alcide, akivel nagyon jó barátokká válnak. El tudják képzelni egymással, sőt, kifejezetten összeillenek, de Alcide is éppen szerelmi bánatban szenved. Jól kiegészítik és megvigasztalják egymást, így Sookie megértő barátra talál benne. 

Alcide -ot nagyon szeretem. Talán még egy picit Bill-nél is jobban. Én nagyon szurkoltam, hogy jöjjenek össze. Ugyan volt szerelme Debbie folyamatosan felbukkan azért, hogy újra és újra tönkretegye a fiú életét és ezen nem tudja túltenni magát, de Sooki-val nagyon jó párost alkotnának. 

Vélemény: 

Eddig ez a kedvenc részem, és ezt nagyban Alcide karakterének köszönhető. Bár én akkor is Sookie-Bill-párti vagyok, azért egy Sookie-Alcide-ot is szívesen fogadnék. Ez a könyv felüdít, boldoggá tesz, imádom olvasni, és amikor le kell tennem, alig várom, hogy újra a kezembe foghassam. Pörgős, gyors, eseménydús, nem lehet unatkozni közben. Annak is örülök, hogy nem Bon Temps-ban játszódik a történet, de nem azért, mert nem szeretem magát a helyet, csak egy kis felüdülés a másik helyszín. A könyv végén Bill kimentése és Sookie-Lorena párbaj kifejezetten tetszett. Nem tudok mást mondani róla, mint az előző kettőről. Kedvenc, kedvenc, kedvenc! 

Értékelés: 5/5

Charlaine Harris: Élőhalottak Dallasban

A könyv a True Blood sorozat 2. része. Mivel az elsőt imádtam, ezért teljesen egyértelmű volt számomra, hogy ezt is el kell olvasnom. Egyáltalán nem csalódtam, sőőőt...ugyanannyira magával ragadott, mint az Inni és élni hagyni. Egyszerűen zseniális, nincs rá más szó. A fordítással időként valóban vannak gondok a kissé magyartalan mondatok miatt, de én ezektől abszolút el tudtam vonatkoztatni. 

A történet: 

Sookie reménye arra, hogy nyugodt életet élhet szerelmével igen hamar szertefoszlik, amikor egy veszekedés és elrohanás után az erdőben megtámadja egy bacchánsnő. A lány súlyosan megsérül, és élete csak Bill, Eric és Luna, a gyógyító tudásán és lélekjelenlétén múlik. A bacchánsnő rettegésben tartja az emberek és vámpírok közösségét is. Különös haláleset a bár körül, nyomozások, gyanúsítgatások, de Sookie-ra más feladat vár. Dallasban eltűnt egy vámpír, és neki kell kiderítenie, hogy mi történt. Egyre nagyobb a hatalma egy vámpír ellenes egyháznak, a Nap Egyházának. Vajon az eseményeknek mi köze egymáshoz? 

A szereplők: 

Sookie sokat fejlődik az előző kötethez képest. Itt már egy kicsit érettebben, komolyabban gondolkodik és cselekszik. Összeszedettebb, és logikusabb. Persze még mindig vannak hisztis pillanatai, de ő ezzel együtt szerethető. Persze a lázadó természete megmaradt, és az, hogy mindig annak kell történnie, amit ő akar. Néha bizonytalan, de aztán mindig sikerül minden helyzetből jól kivágnia magát. Bejön a képbe Eric is. 

Eric egy érdekes személyiség. Vonzódik Sookie-hoz, de ezt sosem lehet biztosra állítani. Nem lehet tudni, hogy ellenség vagy szövetséges, mert mindig a saját érdekeit nézi, és eszerint viszonyul a többiekhez. Titokzatos, rejtélyes, van benne valami, amitől az emberek csodálják és elfogadják vezetőnek. Ő mindent tud, mindent megold, mindenki a hatalma alatt áll. Szeretem az ilyen karaktereket, annak ellenére hogy Bill párti vagyok. 

Bill is a megszokott módon viselkedik. Néha úgy védi Sookie-t, mint az életét, néha viszont nem áll ki mellette. A hűvösségét nagyon szeretem:) Olyan férfi, akire fel kell nézni, és úgy érzed, hogy rábízhatod az életedet. (Aztán vagy beválik vagy nem) 

 Vélemény: 

Továbbra is imádom. Nem tudom elégszer hangoztatni, hogy mennyire. Bár a filmtől nagyon sok ponton eltér, én mindkettőt imádom. Megmondom őszintén, az egyre inkább felbukkanó kéttermészetű lények nem tetszenek. Valahogy úgy érzem, hogy ez már egy kicsit bonyolítás. Szóval úgy szerettem hogy ez végre nem a vérfarkas-vámpír történet, de aztán szépen lassan becsorgatja az írónő ezeket a karaktereket. El nem rontja a könyvet, de úgy érzem, hogy simán kimaradhatott volna belőle. Persze a "néha át tudok változni kutyává" dolog tetszik, de miért kell már a telihold, meg az "izmos, kegyetlen, építőipari munkás vérfarkas vagyok" szituáció? Persze elfogadtam, beletörődtem, és ettől még pont ugyanúgy imádom mint eddig. 

Értékelés: 5/5

Charlaine Harris: Inni és élni hagyni

Hát eljött az idő, hogy a legeslegjobb sorozatról írjak, ami valaha megjelent. Attól a másodperctől kezdve magával ragadott, ahogy először megpillantottam a borítót egy rejtvényújság nyereményjátékában. Nem nyertem, de ez csak megerősített abban, hogy márpedig nekem akkor is kell ez a könyv. Végül az első három kötetet egybe vettem meg. Elbújtam a szobámba egy hétre és csak olvastam, olvastam és olvastam. 

A történet: 

Sookie Stackhouse a pincérnő a főszereplő. Az ő életéről szól a történet. Egy nap betér a bárba egy vámpír. Sookie felfigyel rá, megmenti az életét, ezzel belebonyolódva egy olyan kapcsolatba, olyan világba, amiről elképzelése sincs a lánynak. Megismeri a vámpírok világát, a szerelmet egy néha oly idegen férfi mellett. A kapcsolatuk teszteli a lány kitartását, erejét, és bizony kihat az emberi kapcsolataira is. Vámpírokkal, alakváltókkal teli világban találja magát, ahol minden megtörténhet, és rájön, hogy bizony nem biztos hogy ő irányítja a sorsát, életét. 

A szereplők: 

Sookie nem csak egy buta szőke pincérnő. Sokan elítélik titkos képessége, és emiatti különcsége miatt. Megnyugvást talál Bill, a vámpír mellet. Azért küzd, hogy kapcsolatukat elfogadják. Nagyon tetszik a kitartása, a bátorsága. Igazi nő, aki ha kell kiáll magáért. Igaz, hogy néha egy kicsit túl szókimondó és előbb beszél, mint gondolkodik, de én még ezt is szeretem benne. Pont olyan mint mint mindannyian: ha valami fontos számunkra, azért küzdünk amíg az erőnk bírja. 

Bill a hűvös, intelligens szerető társ. Mellette talál megnyugvást a lány, de pont ő minden gond okozója is. Rájönnek, hogy nem is olyan könnyű egy két teljesen eltérő világban egyszerre élni. 

Eric egy vámpírbár tulajdonosa és Bill felettese. Itt még olyan nagy szerepe nincs, de a következő részekben rendesen belekavar a pár életébe. Nehéz eldönteni, hogy segít, vagy árt-e nekik, de mindenképpen meghatározza az életüket. 

Vélemény: 

Zseniális! Imádom! A mai világban játszódik, hiteles képpel, hiteles sztorival. A fantasy körítés csak ráadás. Nem megy el a hihetetlen irányába. Szinte elfogadja az ember, hogy a világában élnek más lények is, egymás mellett békében. A legjobb dolog, hogy ez a könyv sorozat a birtokomban van. Mindenkinek ajánlom. Ezt egyszer el kell olvasni. A filmsorozat változatát is nagyon szeretem, de nem szabad összehasonlítgatni őket. Aki ezt teszi, az csalódni fog. Nagyon sok mindent átírtak, de ez nem ment a film rovására. Külön-külön kell értelmezni és szeretni őket, és akkor teljes lesz ez a történet. Ha olvasom vagy nézem a sorozatot mindig valami jó történik velem. Ha rossz volt a napom felvidít, vagy csak kapok egy jó hírt valakitől. Azt hiszem ennél nem is kell több:) 

Értékelés: 5/5