Sophie Kinsella: Emlékszel rám?

Sophie Kinsella neve nem volt újdonság számomra. A Boltkóros sorozatát nagyon szeretem, szóval igazán nagy elvárásaim volt ezzel a könyvvel kapcsolatban is.
Természetesen nem csalódtam, végül is nem hiába az egyik kedvenc romantikus írónőm Kinsella.
A könyvre a Boltkóros sorozat után figyeltem fel, és az egyik kedvenc helyi antikváriumomban sikerült hozzájutnom.

A történet:

"A főhős egy huszonnégy éves, lófogú, csúnyácska lány, aki egy kollégáival töltött görbe este után hiába várja, hogy barátja érte jöjjön a zuhogó esőben és hazavigye. Taxiért tülekedve megcsúszik a vizes lépcsőn és elesik. Lexi másnap kórházi ágyon ébred, és azonnal távozni akar, hisz csak a fejét verte be egy kicsit a lépcsőn. A körülötte foglalatoskodó nővér hívja a kezelőorvost, aki elmondja, hogy öt napja, egy autóbaleset után került a kórházba: sajnos alaposan átlépte a megengedett sebességet. Lexi egyik képtelen furcsaságot a másik után tapasztalja: anyját idősebbnek látja, a saját tükörképén is megütközik, olyan az egész, mint egy lidérces álom. Főleg, amikor bebizonyítják, hogy 2004 helyett már 2007-et írunk, ő pedig már nem a padlóosztályon dolgozó egyik lány, hanem huszonnyolc éves osztályvezető, gyöngyfogsorral, bombázó alakkal és oldalán egy szívdöglesztő kinézetű, dúsgazdag férjjel. Vajon hogyan került a majdnem szegénységből ilyen mesebeli körülmények közé?"

Véleményem:

Hozza az írónő a szokásos formáját: egyszerű lány belecsöppen egy teljesen más életbe, a gazdagok kiváltságok világába. Természetesen nehéz a megszokás, ami sok-sok vicces és kedves jelenettel jár.

Egy másik oldalról mutatja be a gazdagok világát: eddigi általam olvasott köteteiben kiváltság, most azonban az árnyoldal is megmutatkozik. Hiába a csillogás és a pénz, ha alapvető emberi dolgok hiányoznak mondjuk egy párkapcsolatban.

Lexi tipikus Kinsella hősnő:) Ezért (vagy pont emiatt) nagyon szeretem a karakterét. Képes belátni a hibáit és belátni a felszín alá. Rájön, hogy az élete nem az a habos-babos rózsaszín álom, amibe belecsöppent, hanem ennél sokkal összetettebb. Az igyekezete, hogy megszeressék a régi barátai nagyon sok vicces és humoros eseményhez vezet; igazán jókat lehet nevetni rajta.

Az édesanyja és húga viszont pont az ellenkezője. Nem egy tipikus mintacsalád. A végén persze kiderül, hogy igen is sok múlott a családon, a család befolyásán és hibáin, hogy Lexi így viselkedett. 

Ericet sajnálom egy kicsit. Eleinte igazán kedves fickónak tűnt, már-már hajlok afelé, hogy szándékos "megutáltatás" történt az írónő által. Kicsit éles ez a váltás, de elfogadható. A végén úgy is mindig az történik, amire az olvasó vár, szóval mondjuk úgy egy kicsit manipulálva lettem:))

A könyv rendkívül szórakoztató, el lehet vonatkoztatni az olvasása közben a mindennapi gondoktól. Azért is szeretem Kinsella könyveit, mert nem kell rajtuk gondolkodni, egyszerűen csak sodródni kell az árral és eközben biztosított a szórakozás és a happy end. Egy strandon vagy utazás alatt tökéletes olvasmány. 

A borító különösen gyönyörű, a fordítás elmegy: láttam én már rosszabbat is. A szereplők szerethetőek, tényleg mindenki bele tudja élni magát a cselekménybe. Abszolút életszerű helyzeteket ábrázol (most tekintsünk el a hirtelen belecsöppent gazdagság tényétől) pl arrogáns főnök és munkatársak, elkényeztetett lázadó tinihugica stbstb

Bele lehet látni egy kis tanítás jelleget is, hogy nem minden a pénz meg stbstb, de én inkább mint pihentető olvasmány tekintenék rá.

Értékelésem: 5/5

Darren Shan: Az Árnyak Ura

Darren Shan Vámpírkönyvek sorozatának 11. része.

A történet:

A helyszín újra Darren szülővárosa. Kínzó álmok gyötrik Darrent. Miután megtudta, hogy az Árnyak Ura mindenféleképpen eljön, azóta nem tud nyugton aludni. Bármi is történik, mindenképp bekövetkezik a világ pusztulása. Furcsa viszontlátnia a gyerekkori kedvenc helyszíneit, a házukat, Annie-t, aki azóta is otthon lakik. Megismerkedik egy furcsa kisfiúval, akiről sok érdekességet és titkot tud meg a későbbiekben. Újra találkozik Debbie-vel, aki egy vémber ellenes csoport vezetője lett. Azonban a sors úgy hozza, hogy ebben a csendes kisvárosban  kell újra találkoznia Steve-vel.

A véleményem:

Így a történet vége felé már várható volt, hogy a kör bezárul. Ahol elkezdődött, ott lesz a vége is. Mozgolódik mindkét oldal, most már lehetetlen megállítani a végső összecsapást. Vámpír a vérszipollyal, ember ember ellen küzd a világméretű háborúban. A fennmaradás a tét, itt már nem lehet hibázni. Hatalmas felelősség hárul Darrenre, hiszen ő tudja, hogy bármi történik is a világ sorsa megpecsételődött. Ekkora teherrel nehezen tud együtt élni. 

Mozgolódik a város, érezni a feszültséget mindenhol. Veszélyben van a cirkusz is, Darren összes barátja ki van szolgáltatva a vérszipolyok kénye, kedvének. Szinte fájó látni, hogy mennyire nem ők irányítják a sorsukat. Darrent a múltja is gyötri, egyrészt Steve, másrészt Annie miatt. 

Továbbra is lehengerlő, ahogy az érzelmekkel játszik az író. Nem csak Darren nőtt fel, hanem vele együtt a sorozat is egy magasabb szintre lépett.

Továbbra is hozza a színvonalat, nem csalódtam.

Értékelés: 5/5

Sophie Kinsella: Egy boltkóros naplója

Na ez a könyv határozottan pozitív csalódás volt számomra. Nem láttam a filmet, sőt igazából nem is tudtam, hogy miről szól ez a történet. Egy könyvcsere során jutottam hozzá, morocco által. Egyszerűen imádom!!!:) Azóta megnéztem a filmet is, de még csak a közelébe se ér a könyvnek. 

A történet: 

Adott Becky egy fiatal nő, aki egy barátnőjével él együtt. Állandó pénzügyi zavarai vannak, ami mögött egy egyszerű ok áll: Becky vásárlásmániás. Nem számít hogy cipő, táska, vagy akár csak egy képeslap, Becky amint meglátja a bolt kirakatában ellenállhatatlan vágyat érez az iránt, hogy megkaparintsa. Természetesen emiatt rengetek bonyodalomba keveredik a számlavezető bankjaival, a szobatársával, aki le akarja szoktatni ezen szenvedélyéről, na meg persze Luke-kal, aki álmai férfija. 

A szereplők: 

Imádom Becky-t. Azt egyik legjobb női főszereplő, akiről eddig olvastam. Folyton célokat tűz ki maga elé, amit viszont sosem visz véghez. Esküdözik, fogadkozik de teljesen feleslegesen, hiszen már a fogadalom megkötésekor tudja, hogy úgyse tudja teljesíteni a saját magával szemben felállított elvárásait. Nagyon sok humoros, esetlen helyzetbe kerül maga miatt, amiből letörten kullog haza. Annyira életszerű a jelleme: mindenkinek van valami szenvedélye, amin nem tud (vagy nem is akar) úrrá lenni, mindenki kerül ciki helyzetbe úgy, hogy bizony szégyenkezve kell otthagynia a helyszínt. 

Luke a türelmes, gazdag pasi, aki a munkájának él. Elnézi Becky szerencsétlenkedéseit, és a vásárlásmániáját, igaz hiába próbálja lebeszélni barátnőjét egy-egy "feltétlenül szükséges egy átlagos otthonban" áruról:) Boldogok együtt, és ő egy igazi "álompasi". 

Vélemény: 

Nagyon szeretem a könyvet, nagyon szórakoztató. A legeslegjobbak az üzleti levelek, meg Becky mentegetőzései. Én nagyon át tudom élni egy-egy pillanatát az életének, főleg a felesleges fogadkozásokat. A belőle készült filmnél jobb, de azért érdemes azt is megnézni.Mindenkinek ajánlom aki egy jót akar nevetni. Igazi bolondos könyv, sok-sok ciki sztorival:) 

Értékelés: nem is lehetne más, mint 5/5

Sophie Kinsella: Pánik a Plázában

A könyv szintén csere útján jutott el hozzám. Ez a könyv az Egy boltkóros naplója folytatása. Nagyon megszerettem ezt a sorozatot, már alig várom hogy a folytatásait is olvashassam. 

 A történet: 

Becky története folytatódik! A jóképű és gazdag Luke feleségeként boldogan éli a sikeres nők világát. Vásárlás, szervezkedés, egy kis pénzügyi tanácsadás az élete. A bonyodalom Alicia megjelenésével következik be. A Luke vállalatánál dolgozó nő rendesen megkavarja a dolgokat. Nagyon kínos helyzetbe hozza a párt, de természetesen Becky e torokszorító helyzetet is humorosan, leleményesen oldja meg. 

A szereplők: 

Becky és Luke hozzák a formájukat. Ők az állandó szereplők, különösebb változás nem történt a jellemükben az Egy boltkóros naplója óta. Itt is megmutatják, hogy semmi és senki nem állhat az utukba.Alicia a negatív szereplő. Beckyvel nagyon utálják egymást. Törtető, okoskodó, sunyi, mint minden gonosz főszereplő a könyvekben:) 

Vélemény: Továbbra is imádom a sorozatot. Alig várom a folytatásait. Jókat lehet rajta mosolyogni, és nincs túlbonyolítva a történet. Aki szerette az első részét, az mindenképp olvassa el. Remélem kedvet kaptatok rá:) 

 Értékelés: 5/5

K. B. Rottring: Heri Kókler és a mormon kannája

Általános iskolás koromban hallottam először a Heri Kóklerről. A legtöbb ember bugyutának tartja, de szerintem olyan kis aranyosak:) Nem kell komolyan venni belőle semmit, egyszerűen el kell olvasni, néha nevetgélni rajta és félretenni a polcra. Könnyű olvasmánynak pont jó, nem kell rajta gondolkozni, nem kell beleképzelni magunkat a szereplők helyére, még csak sodródni se lehet a történettel. Itt inkább a mondatok kifordításán van a hangsúly:) Vicces összehasonlítgatni az eredeti Harry Potter könyvekkel. 

A történet: 

A Harry Potter és a Titkok Kamrája c könyv parodizálása. Egyszóval a történet adott. 

 A szereplők: 

A szereplők szintén a fent említett könyvből vannak, csak néhol a nevük meg lett változtatva. Személyes kedvencem ebben a könyvben a Boááá:) 

Vélemény: 

Tetszik , nem tetszik én szeretem:) Tényleg nem kell komolyan venni. Nem is a történetre kell figyelni, hiszen a Harry Potter könyvek eléggé ismertek, szóval felteszem mindenki tudja, hogy miről van szó. Szerintem nagyon vicces ahogy kifordítják az egész sztorit. Az eredeti árát azért nem éri meg a könyv, de ha antikváriumba szembejönne velem mindenképpen megvenném. Emellett jól mutat a Harry Potter sorozat mellett a Heri Kókler sorozat. 

Értékelés: 4/5

Jennie Kent – Maria Villegas: Pubersrác

Ezt a könyvet a Pongrác kiadótól nyertem. Köszönöm:) Nagyon meglepődtem, amikor megláttam ezt a könyvet. Egyáltalán nem erre számítottam. Az első meglepi az volt, hogy nem tudtam elolvasni a címét:)) A második pedig az, hogy olyan mint egy képregény. Nem szoktam képregényeket olvasni, de nagyon tetszik ez a megoldás. A rajzok nagyon jók, olyan jókat mosolyogtam rajtuk. Ugyan nem vagyok tizenéves fiú, de így is élvezettel lapozgattam a könyvet. 

A történet: 

Pubertás korban lévő fiúk kézikönyve. Választ ad olyan kérdésekre, mint: Milyen változások történnek a testükkel? Hogy változnak meg az emberi kapcsolataik? Hogyan kezeljék az erőszakosságot, a magány, a szerelmet, a szülőket? 

Vélemény: 

Lányként különös élményt nyújtott a könyv. Első utam az öcsémhez vezetett, a kezébe nyomtam "Tessék olvasd". Ő meg belevetette magát, majd egy 10 perc múlva kétségbeesetten jött hozzám, hogy mi mindenben kéne változtatnia, ha megfogadna mindent, amit a könyv ír:) A végén egy jót nevettünk a képeken, a helyzeteken, a tanácsokon. Számomra túl sok újat már nem tudott nyújtani, de 15 éves koromban megőrültem volna érte. Érdekes dolog a fiúk szemszögéből látni a világot. Mindenképpen hasznosnak tartom, hiszen nem biztos hogy minden fiú olyan könnyen meg tudja beszélni a gondjait a szüleivel. Ez a könyv pont jó felkészítésnek. Nem olyan mint egy biológiakönyv, nem olyan szoros, és lényegre törő. Vicces képekkel, képregényekkel vetíti elő a problémát és a megoldást. Szívesen elolvasnám a lányokról szóló verziót is (Lányokról lányoknak), biztos hogy lenne egy s más amit más szemmel látnék utána. 

Értékelés: hasznos, vicces, szórakoztató 5/5

Sophie Kinsella: A boltkóros férjhez megy

A könyvhöz egy csere útján jutottam hozzá, köszönöm Misty -nek. Nem kockáztattam túl sokat vele, hiszen az Egy boltkóros naplóját és a Pánik a plázábant már olvastam, szeretem. Annyira megszerettem ezt a sorozatot, hogy be is szereztem az összes részét. Vidáman belevetettem magam, és íme az eredmény: 

A történet: 

Becky és Luke az esküvőjükre készül. Mily meglepő, hogy semmi se megy úgy, mint a karikacsapás. Becky anyja lázasan szervezi az esküvőt Oxshott-ba, míg Luke anyja ugyanolyan lendülettel felkéri New York legjobb esküvőszervezőjét a nagy munkára. Becky nem tud választani a két helyszín közül. Nem akarja megbántani az édesanyját, de a luxusesküvőről se akar lemondani. Egyre sűrűsödnek a felhők a feje körül. Muszáj választania, mert két esküvője azért még se lehet. De vajon hogy vágódik ki a megoldhatatlannak tűnő helyzetből? 

A szereplők: 

Becky semmit se változott. Pont ugyanolyan, mint az előző két kötetben. De én pont ezt szeretem benne. Nagyon tetszik, hogy tologatja maga előtt a problémát, ezzel még nagyobb zűrt okozva maga körül:) Számára a legjobb probléma megoldás az, ha nem vesz tudomást róla. Leírhatatlanul imádom ezt a karaktert. Imádom a boltkórosságát, a hihetetlen optimizmusát, a leleményességét. 

Luke a mindig hidegvérű, nyugodt ember most komoly bajba kerül. Összeomlik az élete és csak Becky-re számíthat. Itt látjuk Luke sebezhető énjét is. Én örülök is egy kicsit ennek. Eddig túl tökéletes volt. Elnézte Becky esetlenségét, a vásárlásmániáját. 

Suze továbbra is a legjobb barátnő. Mindig számíthat a segítségére. Amikor elharapódzik a baj, akkor is mindig ott van. Tetszik, hogy most a sarkára áll, és nem hagy mindent Becky-re. 

Vélemény: 

Pont azt kaptam amit vártam. Szórakoztató, felüdítő, humoros, romantikus. Nagyon örülök, hogy ilyen jó sorozatra bukkantam. Talán csak azt tudnám negatívumként felhozni, hogy egy kissé hosszú lére lett eresztve a két esküvő közötti huzavona. Ez uralta a történetet és nem tudtak emellett kibontakozni a történetszálak. Nagyon tetszik a borító is, a papírnak még az illata is olyan finom:) Az biztos, hogy nagyon várom már a folytatásokat! 

Értékelés: nem is lehet más mint, 5/5

Sophie Kinsella: A pöttöm boltkóros

A boltkóros sorozat legújabb része. Kíváncsian vettem a kezembe, hiszen az eddigi kötetek alapján nagyon vártam már a folytatást. 

A történet: 

 Minnie születése után ha lehet még jobban feje tetejére állt Beckyék körül minden. Az hagyján, hogy kísértetiesen hasonlít édesanyjára, a vásárlásmánia "tünetei" a kislánynál is tapasztalhatók, mindamellett hisztijei, ordítozásai miatt több boltból és játszóházból is kitiltották. Úgy tűnik, hogy rendesen el lett kényeztetve. Ám Becky ezt hallani se akarja, az ő gyönyörű kislánya aztán nincs elkényeztetve. Luke unszolására azonban nevelési tanácsadót hívnak, aki csak még jobban összekuszálja a család amúgy sem hétköznapi életét. Ám ha ez nem lenne elég Becky-nek, még a nyakába vesz egy szülinapi party szervezést, ami sehogy se akar az elképzelések szerint haladni. De Becky-t ismerve ezen még csodálkozik valaki?:) 

A szereplők: 

Minnie-t nagyon bírom. Bár még csak 3 éves, de már megmutatkozik, hogy mennyire hasonlít Becky-re. Egy kicsit azonban túlzásnak tartom a körülötte lévő zűrzavart. Egy kicsit túlzásba vitte az írónő a Minnie és az elkényeztetettség körüli eseményeket. 

Elinorról, Luke édesanyjáról is érdemes pár szót említeni. Eddig hidegnek és távolságtartónak tűnt, de most mintha feloldódott volna. Minnie határozottan jó hatással van rá, ami persze fordítva is igaz, Minnie mindig tudja, hogy nagyanyjánál viselkedni kell. Mondjuk a nagy titkolózás egy picit zavart. 

A vélemény: 

Hát nem kifejezetten tartozik ezen kötet a kedvenc Becky-s könyveim közé. Valahogy úgy vagyok vele, mint A boltkóros férjhez megy c könyvvel: sokszor túlzásba vitt események idegesítettek. Nem kell egy problémát felgörgetve még tízszer nagyobbat csinálni. Már-már súrolja a fejetlenség határát. A party szervezős részek viszont nagyon jók voltak, ismét betekinthetünk a Becky-féle probléma megoldásba.:) Garantáltan senki nem fog unatkozni, ha elolvassa ezt a kötetet is. 

 Értékelés: 4/5

Sophie Kinsella: A boltkóros babát vár

Kinsella sorozata nagy kedvencem, úgyhogy nem volt kétségem afelől, hogy ezt a könyvet is be kell szereznem sürgősen. Nem is csalódtam benne. 

A történet: 

Most, hogy Becky babát vár minden a feje tetejére állt körülötte. Szuper munkahelye van, közös házat keresnek Luke-kal, mindeközben persze a babavárás izgatja a legjobban: Már tőle megszokott módon szertelenül vásárolgat, mindent amire a Kicsinek szüksége lehet (vagy nem lesz sose:)). Nem is hisz hát a szemének, amikor sikerül bejutnia a legmenőbb nőgyógyászhoz, a sztárok nőgyógyászához Venetiához. A gondok azonban ott kezdődnek, amikor kiderül, hogy Venetia Luke exbarátnője. Ekkor elszabadul a pokol, vagyis minden olyan már megszokhattunk: Becky hozza a formáját:) 

A szereplők: 

Becky se most, se eddig semmikor nem hazudtolja meg önmagát:) Ugyanaz a bohém, talán kissé felelőtlen, vásárlásmániás lány, mint amit az első kötetekben megismerhettünk. A problémákat mindig túlkomplikálja, na meg persze ezeknek a már megszokott vicces megoldásáról ne is beszéljünk:) 

Venetia annak ellenére, hogy ő az "ellenség", mégse váltott ki belőlem ellenszenvet. Persze Becky-nek drukkoltam mindvégig, de azért nem utáltam annyira őt, mint amennyire Becky. Mondjuk azért a végére egy kicsit bekeményít, ott már azért rezeg a léc, de összességében bírtam őt. 

A vélemény: 

Talán az összes Becky-történet közül ez a legjobb. Sokkal másabbat nem tudok írni róla, mint amit az eddigieknél is leírtam: imádom Becky-t a bénázásaival és a sajátos problémamegoldásaival együtt, sokszor sírtam már a nevetéstől. Számomra magasan ez a legjobb könyv a sorozatból. A vásárlásimádatával együtt annyira szerethető Becky, egyszerűen nem lehet nem megbocsátani a kis bakiit:) Talán még Becky-nél is viccesebb az édesanyja. Hihetetlen, hogy milyen beszólásai vannak időnként. Azt meg különösen szeretem, amikor "szövetkeznek" Jess ellen és eltitkolnak pár apróságot. 

Értékelés: 5/5

Sophie Kinsella: A boltkóros és a tesója

A sorozatot imádom, annyira szellemes és üdítő Becky történeteit olvasni. Viszont kb minden páratlan kötete igazán tetszik, a párosak meg olyan kis laposak. Naplós jó, Plázás egy kicsit unalmas, esküvős jó (bár azért néha ott is kiakadtam), tesós ismét apró csalódás, babát várós a legeslegjobb az összes közül, A pöttöm boltkóros megint nem annyira...szóval hullámzik az egész. DE, ettől még a sorozatot egybe imádom, és mindig felvidulok, ha olvashatom.

A történet:

 " Becky Bloomwood - a boltkóros - újabb történetét tartja a kezében az olvasó. Ezúttal a házas élet, a mély barátságok és a rég elveszettnek hitt testvérek állnak a középpontban, no meg a vágyva vágyott Angel táska… Mit ér egy világkörüli nászút, ha nem vásárolgathatsz össze mindenféle ajándékot, amit később hazaszállíttatsz? Hogyan mehetne tovább az élet húsz, csodás, hongkongi selyem pongyola nélkül? Mi tévők lehetnénk a Srí Lanka-i kézzel faragott ebédlő asztal és a hozzá tartozó tíz szék nélkül? A hatalmas fa zsiráfok Malawiról szintén ilyen tételek, bár Luke, a mit sem sejtő újdonsült férj egyáltalán nem adta áldását ennyi mindenre… Luke és Becky épphogy hazaértek londoni otthonukba, ám Luke nászút alatt megtalált lelki békéje már rég odaveszett, amióta a két teherautónyi szuvenír tölti meg az egész nappalit. S persze az utánvéttel érkezett számla sem segít a rossz kedvén. Ezért Luke úgy határoz, hogy Beckynek takarékoskodnia kell. Becky tagadja a vádakat és kitartóan hiszi, hogy minden a legnagyobb rendben, azonban Luke érezhetően eltávolodik tőle és alighanem házas életük első válságával kell szembenézniük. Így teljesen letörve fogadja szülei híreit, miszerint a semmiből előkerült Becky nővére. Ez a hír végre teljesen felvillanyozza, és meggyőződése, hogy testvére, Jessica majd betölti lelkében a barátnője hiánya ejtette hatalmas lyukat. Elképzeli mennyi mindent csinálnak majd együtt, vásárolgatni járnak, manikűröztetnek, jókat nevetgélnek és megállás nélkül pletykálnak a divatról… Azonban Jessicát egészen más fából faragták. Bármilyen kitartóan is ostromolja Becky a nővérét, végül felmerül benne a kérdés, vajon tényleg testvérek? Luke-nak igaza lehetett, és Beckynek valóban mély önvizsgálatra van szüksége? Vajon képes a boltkóros megálljt parancsolni saját magának és tudatosabban élni? "

A szereplők:

Becky talán ebben a kötetben a legaranyosabb. Eddig szinte csak magára gondolt, most viszont látszik egy kis változás. Már nem csak a ruhák és a cipők a fontosak neki, hanem végre talált valami más elfoglaltságot: a testvérét. Na igen, de semmi nem úgy alakul, ahogy ő elképzeli. Ennek ellenére kitartó, és nem hagyja annyiban a dolgokat, noha néhol már túlzásnak érzem azt, hogy semmi nem jön össze, amit eltervez.

Jessica szerintem nagyon idegesítő. Végig ellenszenvet éreztem iránta. Értem én, hogy be akarja bizonyítani az írónő hogy igenis nagy ellentét van a két lány között, de azért ez egy kicsit sok. Szóval Jess folyton csak hibát talál Becky-ben, kritizálja holott neki ne felel meg semmi sem.

Vélemény:

Csalódtam, de csak picit és azt is Jess miatt. Egyébként hozza a szokásos formáját: humoros, vicces, aranyos, szerethető, felüdítő. Jó egy kicsit elszakadni a mindennapi problémáktól, hogy Becky lényegesen viccesebb problémáiba merüljünk bele:) Továbbra is szeretem Kinsellát, és alig várom a sorozat folytatásait.
Értékelés: 4/5

Izing Róbert: Támadás az űrből!

Imádom! Imádom! Imádom!!! Eddig úgy gondoltam hogy én meg a sci-fi az két különböző dolog. A sci-fit eddig nálam a Star Wars, és a Star Trek jelentette. Ó és én süüüü...hogy mennyire rosszul ítéltem meg. Ezt a könyvet az első pillantástól (pontosabban szippantástól - mert isteni finom a papír illata - ) imádom. A szereplők, a történet, a humor, az irónia... 

A történet: 

Ufók márpedig igenis léteznek. Erre a legjobb bizonyíték, hogy egyszer csak előkerültek a semmiből és lerombolták a fél Amerikát. A vezetők őrjöngenek, a világ fél, de ekkor megjelennek a magyarok, nem mással, mint azzal a hírrel, hogy nekünk márpedig van 5 db űrhajónk amivel szembe lehet szállni az ufókkal. Először persze hitetlenkedik a világ, de igen hamar bizonyítani tudják a magyarok az állításukat: a következő ufó támadást leverik. Az események felgyorsulnak. Innentől betekintést láthatunk az elnökök, a magyar pilóták, a csészealjakat legyártó professzor, és a titokzatos Buga Jóska életébe, gondolataiba. 

A szereplők: 

Az amerikaiak szemszöge számomra nagyon érdekes. Valahogy pont ugyanígy képzelem el azt is, ha valóban bejelentenék a magyarok, hogy van valamink ami fontos lehet a világnak, és másnak nincs. Kezdve azzal, hogy azt se tudják hogy európai vagy ázsiai nép vagyunk, hogy úgy érzik, hogy ők a világ közepe és az nem játszik, hogy egy világvége utáni kis nép menti meg a világot. Azt, hogy felül akarnak kerekedni a dolgokon, ők akarnak irányítani, és magát a küzdelmet, ahogy próbálnak kitűnni, csak azt nem veszik észre, hogy ezt most nem az ő sikerük. Láthatjuk az ufók szemszögét is. Vicces, ahogy facebook-oznak, Google Earth-öt használnak és úgy eleve minden földi dolgot ismernek. Valahogy nem gondolnám, hogy a világűrben is lehet internetezni:) 

A magyar pilóták szemszöge is érdekes. Van itt egy kis szerelem, csalódás, összeomlás, kitartás a barátok mellett, egy kis öngyilkossági merénylet azért, hogy megmentse a lányt aki tetszik neki. 

Vélemény: 

A legjobb része a könyvnek, hogy az író merészen elképzelte, hogy egy ufó támadás megoldja az ország összes anyagi gondját. Olyan jó volt olvasni arról, ahogy eltörlik az adósságokat, és mennyi, de mennyi pénz gyűlik össze a szabadalmakból. Kifejezetten tetszett az, hogy emberek szemszögei között ugrált a történet. Minden fejezet, és alfejezet elején ki volt írva, hogy hol vagyunk és melyik szálnál tartunk. Ez valami akciófilmre emlékeztetett. Egyébként is az egész könyv olvasása közben az járt a fejemben, hogy nagyon jó filmet lehetne csinálni belőle. Érdekes volt, hogy a sok ellentétes érdek összecsap egymással. Látni, ahogy ekkora katasztrófa idején is vannak akiket csak a pénz és a siker érdekel és nem a világ sorsa. Emellett ez a könyv nagyon humoros. Én nem szoktam könyveken, filmeket nevetni, de ezen nagyon sokat nevettem. Imádom a mondatokat, a gondolatokat benne. Ez egy nagyon, nagyon egész, kerek, szórakoztató, imádni való, vicces, de olykor drámai és iróniával teli könyv. Egyszerűen számomra tökéletes. Ahhoz meg külön csak gratulálni tudok, hogy magyar az író:) Én bevallom nem szoktam magyar írók könyveit olvasni, épp ezért volt nekem ez ekkora pozitív csalódás:) A könyvet köszönöm az Agave Kiadónak . 

Értékelés: 5/5

Fejős Éva: Dalma

Első Fejős Éva könyvem. Eddig valahogy elkerültem a könyveit, magam sem tudom hogy miért. Aztán egyszer csak beszereztem egyszerre hármat is. Nézegettem a polcomon őket, majd elcseréltem kettőt belőle olvasás nélkül. Pedig ha ezt tudtam volna....Amint elkezdtem a Dalmát azonnal imádtam. Végigolvastam egy délután alatt (ha nem lett volna egyéb elfoglaltságom még ennyi se kellett volna hozzá). És hogy én mért nem olvastam eddig Fejős Évát....az rejtély. A könyvet egyébként köszönöm az Ulpius kiadónak. 

A történet: 

Dalmáról a kislányról szól a könyv. Óvodás korától egészen iskolás évei végéig kapunk betekintést az életébe. Úgy kell elképzelni, mint egy naplót. A felnőtt nő írja meg életének meghatározó 3-4 évét; kiskori naivitás a felnőtt nő tapasztalatával vegyítve. Láthatjuk a kisgyerek tanulását, világ felfedezését, aki közben mindvégig egy felnőtt, tapasztalt ember érzéseivel, gondolataival rendelkezik. Nehezen illeszkedik be a világba, mindenhol bántják, amit próbál segítséggel, vagy egyedül megoldani. Manipulálja a környezetét, csak azokat nem tudja manipulálni, akik igazán megkeserítik az életét. 

A szereplők: 

Dalma karaktere nagyon, nagyon jó. A kislány, aki megunja, hogy neki mindenki parancsol. Saját gondolatai vannak, úgy érzi, hogy ő mindenbe belelát, mindent tud. Nem hisznek neki a felnőttek, hiszen mégis csak egy kisgyerek. Lázad, mert szabadságot akar. Mindemellett hihetetlenül vicces szituációkba keveredik saját tudatlansága, tapasztalatlansága miatt. Nagyon tetszik, hogy egyszerre látjuk az anyja szemszögéből (különc kislány, komoly lelki gondokkal) és a saját szemszögéből (szabadságra vágyó lány, aki csak boldog akar lenni egy fura világban). 

Zsuzsi az édesanyja. El van keseredve, mert nem lát megoldást a helyzetre. Elvált nő egy kisgyerekkel, akinek az életében folyamatosan beleszólnak a nagyszülők. Vágyna vissza a férfihoz, aki elhagyta őket, mert boldog, teljes életet akar biztosítani a lányának, de eközben új életet akar kezdeni, távol a gondoktól. Nem látja át a kislánya helyzetét. Nem tudja a gondolatait, a kislány pedig fél kimondani őket. 

Vélemény: 

Mindezek mellett ez a könyv egy rettentően vicces, humoros könyv. Eköré a központi cselekmény köré építi fel az írónő az eseményeket. Mindezt humorosan, viccesen, érdekesen, szórakoztatóan. Egyáltalán nem szomorú könyv. Nagyon sokat mosolyogtam rajta. Dalma karakterét első pillanattól kezdve a Family Guy-os Stewie-éra tudom hasonlítani. Majd ő mindent tud, mindent megold, csak rá kell bízni a dolgokat. De eközben mégis csak gyerek és tapasztalatlansága miatt nagyon vicces szituációkba keveredik. Az ezekből való kilábalással napokat, hónapokat tölt és valahogy mindig a legbonyolultabb megoldást választja. Nagyon tetszik a nyelvezete. Egy igazi cserfes, kitartó kislány szövege, gondolata. Felmerül a kérdés, hogy vajon tinikönyvnek is megfelel-e? A válasz az igen. Persze, hogy megfelel. Egy lány kétségbeesett beilleszkedése egy olyan világba, amelyik nagyon megváltozott, és nem fogadja el őt. Mindenki átéli ezt tini korában. Az más kérdés, hogy nem a világ változott meg, hanem ő, de ezt akkor senki se látja át. Gondok a barátokkal, a beilleszkedéssel, a tanulással, a szülőkkel. Dalma története is erről szól, csak "kicsiben". A vége persze az, ami mindenki életében: elfogadjuk a változásokat, az új életet, a segítő barátokat, és elmúlik addigi életünk egyik legnehezebb korszaka. Lehet, hogy ha olvastam volna a Cuba libre-t (ami Dalma életének folytatása) akkor másképp értékelnék. Összességében nekem nagyon tetszett a könyv. Kívülről vicces sztorik, nagyon jó mondatok, belülről pedig egy komoly küzdés az elfogadásért. Ezek után mindenképpen elolvasom a Cuba libre-t, nagyon kíváncsi leszek a folytatásra. 

Értékelés: 5/5 és egy nagy adag lelkesedés a többi Fejős Éva könyv elolvasására