Jo Frost: Szuperdada 2

A Szuperdadáról már írtam korábban. Hasonlóan ahhoz a könyvhöz, a Szuperdada 2-t is nagy örömmel és lelkesedéssel vettem a kezembe. Első átlapozásra ami leginkább megfogott azok a vicces kis rajzok (amik tetszettek az első kötetben is - szerintem annyira jópofák) és az, hogy itt olvasók, a műsorát nézők kérdéseire válaszol. Valóban nagy lelkesedéssel vágtam bele, hiszen itt nem csak tippeket és trükköket olvashatunk, hanem ezen tippek használóinak a kérdéseit is. Tehát a tippek megvalósításának nehézségeit, problémáit beszéli át újra Jo. Ez talán még izgalmasabb is, mint maga a leírás:)

A fülszöveg:

„Lenyűgöző az a könnyedség, ahogyan Jo bevitorlázik a kétségbeesett szülők otthonaiba, hogy megmutassa, hogyan oldhatják meg gyereknevelési gondjaikat.” Sunday Telegraph

Jo Frost, a népszerű Szuperdada a legreménytelenebb helyzetekben is föltalálja magát. Nincs az a komisz kölyök, akit ne tudna megszelídíteni. S a módszerei valóban működnek – erről hálás szülők leveleinek tömkelege tanúskodik. A Szuperdada 2. – Amit minden szülő tudni szeretne című könyvében Jo a leggyakrabban előforduló kérdésekre válaszol. Mint például:

Ötéves kislányom mindig is rossz evő volt, de az utóbbi időben kizárólag a sajtos tésztát hajlandó megenni. Bármi mást teszünk elé, visít. Kérlek, segíts!

Mindkét gyerekem gond nélkül lefekszik, de hajnalra az ágyamban kötnek ki. Éljem túl valahogy ezt az átmeneti időszakot?

A lefekvés nálunk kész rémálom. Órákba telik, míg a három kölykömet ágyba tudom dugni, a végére teljesen kikészülök. Mit csinálok rosszul?

És még további kérdések özöne az éjszakai bepisilésről, a fürdetésről, a testvérek közti féltékenységről, az önállóságról és egyebekről. Könyve segít abban, hogy a gyereknevelés rémálomból valóban örömteli foglalatosság legyen.

Jo Frost (1971) népszerű angol bébiszitter. 1989 óta foglalkozik gyerekekkel, tapasztalataiból három könyve is született. Supernanny (Szuperdada) című dokusorozatát már 47 országban, köztük Magyarországon is bemutatták."

Véleményem:

Az eleje egy kis pszichológiával indul. Kérdések segítségével a kétségbeesett szülő át tudja látni és jobban belemerülni, hogy náluk pontosan mik is a problémák.

Ezután általános kérdések és válaszok következnek. Ezek a már előző kötetben leírt tippek és tanácsok gyakorlati tapasztalatain alapulnak. Ez azért is jó, mert hiába hogy egyértelműen és világosan pontról pontra követi az ember az utasításokat, ha a gyerek valahogy sehogy se akarja azt tenni, amit kéne. Ilyenkor mit tehet a kétségbeesett szülő? Na ilyenkor kell elővenni a Szuperdada 2-t, hiszen biztosan mindenki megtalálja azt a kérdést és választ, ami őt foglalkoztatja. 

Mint arra sok helyen rámutat Jo, nem biztos hogy a gyerek a hibás, ha egy fegyelmezési mód nem működik.

Pl nagyon fontos, hogy az apa és az anya is egy állásponton legyen a gyerek nevelésével kapcsolatban, mert bizony ha van egy kis rés akkor azt a kisgyerekek megtalálják, és egymás ellen fordítják a szülőket.

Sok olyan kérdés és ajánlás van, amit igazán érdemes megfogadni. Nem csak a gyerekneveléssel kapcsolatban, hanem leginkább lelki dolgokról van szó. Hogy mennyire fontos, hogy egy gyerek kiegyensúlyozott családban nőjön fel, hogy ne sérüljön feleslegesen, ne a gyerek előtt vitatkozzon az anya és apa a nevelését illetően, hogy fontos, hogy a nagyszülőket is belevonjuk a nevelésbe, de ugyanakkor tudatni kell velük azt is, hogy milyen és miben tér el a mi nevelési módunk az övéktől. Hogy ne féljünk segítséget kérni, akár a szomszéddal megbeszélve, hogy egyszer ő vigyáz a mi gyerekünkre, aztán pedig fordítva.

Nagyon ki van emelve az ajándék idő szerepe. Fontos, hogy a kisgyerek érezze, hogy a szülők külön-külön is tudnak vele foglalkozni, fontos hogy a szülőknek egymásra is jusson egy kis ideje.

Ez a könyv nem is teljesen a praktikákról szól (hiszen a Szuperdada pontosan ezeket írja le), hanem inkább a lelki háttérről, lelki dolgokról. Hogy nem csak az a fontos, hogy alkalmazzunk egy nevelési módszert, hanem fontos a körítés, a háttér, a hangulat, a szeretet. 

Emellett persze ugye itt vannak az olvasói kérdések. Akiknek a gyakorlatban valami még se jött össze. Ilyenkor Jo pontosítja a tippjeit, vagy épp javasol egy másik módszert kipróbálásra.

Érdemes ezeket végignézni, hisz biztos vagyok benne, hogy mindenki megtalálja azt a részt, ami őnála is problémás.

Én ebből a könyvből (és az előzőből is) nagyon sokat tanultam. Várom már, hogy megtapasztalhassam a gyereknevelés örömét és persze a gondokat is. 

Köszönöm a Park Kiadónak ezt a csodálatos könyvet.

Értékelésem: 5*

Oldalszám: 349

Kiadó: Park Könyvkiadó

Kedvenc jelenet: a nevelési módszerek bemutatása

Kedvenc karakter: Jo:)

Legrosszabb jelenet: -

Nem szimpatikus karakter: -

Jo Frost: Szuperdada

Valószínűleg Jot és műsorát is ismeri mindenki. Imádnivaló és tanulságos egy sorozat. Ez az a sorozat, amit mindig együtt nézünk anyuval és apuval, együtt nevetünk és sokszor szörnyülködünk egyes gyerekeken. Szerintem őket egy kicsit visszarepíti az én és öcsém gyerekkorába (bár mi nem voltunk rosszak:)), nekem pedig megmutatja, hogy bizony nem is olyan egyszerű a gyereknevelés. A könyv is ezt bizonyítja. Én eddig azt hittem, hogy miután megszületik a baba a nehezén túl leszek. Háát... lesznek izgalmas perceim az biztos, ha egyszer kisgyerekem születik:) A bejegyzésem egy kissé személyesre sikeredett, remélem szívesen olvassátok így is.

A történet:

"A nevelés azt jelenti, hogy meleg szeretettel fordulsz a gyerek felé, ám határozott vagy, amikor arra van szükség." Jo 

Jo Frost tizenöt éve hivatásos bébiszitter. Válságkezelő szuperdadaként bebizonyította, hogy a szükséges korlátok felállításával, az alapszabályok következetes betartatásával rövid idő alatt a leggubancosabb helyzetben is látványos eredményt lehet elérni. Áldásos tevékenységét az angol szülők a Szuperdada című tévésorozatban követhették nyomon. 

Ez az áttekinthető, bájos humorral megírt könyv abban különbözik a hasonló kiadványoktól, hogy nemcsak az elvek szintjén igazít el, hanem a mindennapok apró válsághelyzeteiben is praktikus tanácsokkal segíti a szülőket. Néhány ügyes "technikai" fogás alkalmazásával a hatalmi harccá vált evésmizériák, a figyelemfelhívó magatartászavarok vagy az egész családot kimerítő krónikus alvásproblémák is sikeresen "átprogramozhatók".

A véleményem:

Én nagyon családcentrikus vagyok, és ahogy egyre idősödök egyre inkább effelé terelődnek a gondolataim. Konkrét családképem van, mindent elterveztem már, most már csak a megvalósításnak kell következnie:)

Én annyira várom már, hogy gyerekem legyen, nevelhessem, szerethessem, taníthassam őket. Úgyhogy végtelenül nagy örömmel és lelkesedéssel kezdtem bele a könyvbe.

Jo nagyszerű nő, nagyon ért a gyerekekhez ez vitathatatlan. Azon mondjuk meglepődtem, hogy nincs saját gyereke, de valószínűleg külső szemlélőként még inkább látja a problémát. Nagyon izgalmas élete lehet, hiszen mindig kisgyerekekkel van körülvéve. Egy kicsit olyan lehet, mintha megállna az idő, hiszen mindig újabb és újabb kicsi gyerekek vannak a gondjaira bízva. 

A könyvben leírt tanácsok egy részét persze már a műsorában is láttam. Így még könnyebb volt elképzelni egy-egy praktikát, hiszen emlékeztem a filmbéli megvalósításukra. Egyébként roppantul jó és leleményes praktikák vannak benne. Én hiszem, hogy ezek működnek, még így tapasztalatlanul is. 

A legjobb, hogy a központjukban a szeretet áll, szeretettel és gyengédséggel kell viszonyulni egy kisgyerekhez. Bebizonyítja, hogy testi fenyítés nélkül is lehet parancsolni egy dackorszakos gyereknek.

Sok élethelyzethez nyújt megoldást, számomra a legizgalmasabb a testvérféltékenység, a közös bevásárlás, az esti altatás és a hisztizés volt. Valószínűleg ezeket a problémákat minden kisgyerekes szülő ismeri. Sőt bevallom őszintén nekem még vannak rémképeim az ilyen és ehhez hasonló viselkedésemről:) Persze azért vannak szélsőséges esetek is, amiket nem érzek, hogy én olyan lettem volna, de bizony volt néhány élethelyzet amiben anno teljesen máshogy viselkedtem, mint ahogy most tenném. Sok dologban változtam, felnőttem, és ebben nagy segítségre voltak a szüleim, akiket imádok.

Talán a legjobb ezekben az emlékekben, hogy olvasva a könyvet össze tudom hasonlítani a szüleim nevelési módszereit a könyvben leírtakkal. Vannak dolgok amit ők teljesen máshogy láttak és tettek. Érdekes ezekre visszaemlékezni.

A könyv fantasztikus, tanulságos, minden egyes praktikát és ötletet ki fogok próbálni ha kisgyerekem lesz.

Olvasása közben nem hogy elvette volna a kedvem a gyerekneveléstől, hanem inkább még jobban meghozta.

Köszönöm ezt az élményt Jo-nak és természetesen a Park Kiadónak, aki lehetővé tette számunkra, hogy ezt a fantasztikus könyvet magyarul is olvashassuk.

Engem hasonlóan Jo műsorához teljesen levett a lábamról a könyv. Nagyon tetszik, nagyon hasznos.
A könyv borítója nagyon szép, a kivitelezés szintén jó, teljesen átlátható és könnyen megtalálható a keresett rész. A fejezetek előtti képek pedig igazán viccesek:)

Értékelésem: 5*

Oldalszám: 241

Kiadó: Park Könyvkiadó

Kedvenc jelenet: a nevelési módszerek bemutatása

Kedvenc karakter: Jo:)

Legrosszabb jelenet: -

Nem szimpatikus karakter: -

Hidasi Judit: Április út

Rájöttem, túl előítéletes vagyok. Szinte minden könyvvel. Van egy elképzelésem, így látatlanul, aztán az esetek döntő többségében szépen megdől a bennem élő kép. Legtöbbször negatívan, azonban előfordul, hogy pozitívan.

Megmondom őszintén nem vártam túl sokat a könyvtől, gondoltam kellemes, pihentető, elalvás előtti könnyed olvasmány lesz. Hát nem.. Nem tudom hányszor esek még bele az előítéleteim csapdájába, de az biztos, hogy ismét meglepett egy könyv. Meglepett, de még mennyire.

A történet:

"A kilencvenes évek elején, a rendszerváltás kusza korszakában, egy kisvárosban találkozik először Kovács Vera és Csenger Bálint. Mohón és szenvedélyesen szeretnek egymásba, de az élet közbeszól.Tizenöt év múlva újra találkoznak, és egymás kezét fogva próbálják feldolgozni annak a régi nyárnak a tragédiáját. Helyszín immáron a nyüzsgő Budapest.

Bálint időközben felelősségteljes, de magányos orvossá vált, Vera pedig pizza futárként dolgozik, mert úgy legalább békén hagyják, és nem faggatják a múltjáról, amivel nem tud szembenézni. Vera közel tíz éve szakította meg a kapcsolatot a szüleivel, amikor is felbukkan a húga, hogy meghívja az esküvőjére. Hősnőnk pedig újra kitárja az ajtaját és a szívét: gyógyulást keres. Nincs más lehetősége.

Ezen az úton (talán neki a legmeglepőbb) de barátokra lel: itt van a szomszéd rocker fazon, aki bár egyetemet végzett, mégis kertészként dolgozik, mert így marad ideje a zenélésre; a pizzériában dolgozó bolgár szakács, aki újra megtanítja Verát az élet szeretetére és a főzés örömére; a kicsit hisztis, de gyönyörű színésznő, aki a legjobb barát lesz, és aki megmutatja Verának, hogy nőnek lenni igenis jó.

És természetesen Dr. Csenger Bálint, a gyerekkori szerelem, akivel talán újra egymásra találnak, miután minden a helyére kerül."

Véleményem:

Egy kicsit még mindig a hatása alatt állok. (Talán nem is kicsit?) Annyira elevenembe talált, megérintett.

Nagyon, nagyon jó könyv. Nem kimondottan szoktam ilyen stílusú könyveket olvasni, de ez annyira jót tett a kis lelkemnek:) 

Sajnáltam Verát, hiszen hiába, hogy sokat hibázott, sokszor tényleg csak apróságokon múltak dolgok, amiket nem vett észre, vagy magát védve nem vett figyelembe. Nekem ő szimpatikus szereplő volt. Olyan összetett lélek, meg eleve ez a könyv is egy nagyon megható és elgondolkoztató könyv, a sorsokról, a ballépésekről, a szerelemről, barátságról.

Szinte látni lehet ahogy "becsukódott" a személyisége az őt ért tragédiák hatására, valamint a kinyílás folyamata, ahogy újra "életre kel" a lány, és a személyisége, az annyira gyönyörű.

Látni azt, ahogy egy mások által tökéletesnek gondolt lánynak is vannak gondjai, hogy semmi nem az, aminek látszik. Felnőni egy burokban, a szeretet burkában és onnan kitörni, és innentől elveszettnek lenni.

Bár némely dolgot azért nem gondolok akkora tragédiának, mint ahogy ő átélte, de teljesen bele tudtam élni magam a történetbe, Verával együtt izgultam, szurkoltam neki, nekik.

Az egész könyv játék az érzelmekkel, valami csodálatos módon kifejezve minden érzést, benyomást.

A szereplők annyira szerethetőek, és egyszerű lelkek mindannyian. Igaz Bálintra néha annyira haragudtam. Persze ugye volt egy képem a "romantikus hősökről" és sehogy se akart beleilleszkedni ebbe a szerepbe. Ez nem baj, de azért néha eléggé idegesített. 

Szembetűnő az a sok fájdalom és szomorúság, ami a könyvből árad. Ez az, ami annyira szíven talált. 

De, mint itt is látszik, nem szabad feladni, nem szabad menekülni, hisz mindenhol ott a megbocsátás. Érdemes megnyílni a másik ember előtt, és máris lesz valaki, mert mindig van valaki, aki törődik velünk, és fontosak vagyunk neki.

Szeretném még olvasni Vera történetét, még tovább és tovább. Olyan jó lenne, ha nem érne véget.

A borító gyönyörű, a lapok olyan finom puhák, azonban a "Bagzó macska-e vagyok?" és ehhez hasonló helytelen kérdőszó használatra azért figyelhettek volna a szerkesztők. Találkoztam már értelmetlen nyelvtani szerkezetekkel, de ez a mondat viszi a pálmát:)

Értékelésem: 5/5

Dr. Csermely Gyula: Ha 1 nő gyereket akar

Érdekes olvasmány volt számomra. Nem tervezek még mostanában gyereket, de persze azért foglalkoztat a téma. De kit nem? Hogy azt kaptam-e a könyvtől amit vártam? Részben! Hát azt tény, hogy nem egy kismamákat megnyugtató könyv. Sőt! Hajaj...Kezdve a magyar egészségügy siralmas helyzetétől egészen a magyar építőipar szintén siralmas helyzetéig. 

Ettől függetlenül nagyon sok hasznos és hasznosítható dolgokról szót ejtenek benne. Én bevallom őszintén nagy részét nem is értettem, ami nem a könyv hibája, hanem az enyém, hiszen nem mélyedtem bele ebbe a témába ez előtt a könyv előtt. Egy biztos, ha én valaha szülni fogok, akkor újra előveszem ezt a könyvet és alaposabban átolvasom.

Mivel az olyan információk számomra (egyenlőre) még nem voltak fontosak, hogy mikor milyen vizsgálatot kell elvégezni, ennek mi a menete, ezért leírom, hogy mit értettem meg a könyvből és mire gondoltam az olvasása közben.

Egyszerre ijesztett és nyugtatott meg. Amiktől így látatlanban nagyon félek, azokról nem kaptam megnyugvást.  De ezeken mindenki átesik. Minden nő fél a szüléstől, pláne egyes elemeitől. De ez így természetes, szóval nem vártam, hogy most akkor arról olvasok, hogy ez tényleg nem lesz kemény és nem fog fájni.

Más dolgokban viszont pozitívan csalódtam. Örülök, hogy már ilyen komoly műszerek és vizsgálatok vannak azért, hogy kiszűrjék a kisbabák esetleges születési rendellenességeit. Azért jó tudni, hogy mi mindent meg tesznek (vagy meg tudnak tenni) ezért. Minden vizsgálat le van írva részletesen, érthető módon, ez nagy segítséget jelenthet egy aggódó kismamának.

A magyar egészségügy és építőipar siralmas helyzetére való kitéréshez csak annyit fűznék hozzá, hogy ezt minden ember tapasztalja a saját bőrét, szóval túl sok újdonságot ez nem jelentett.

Azt pedig, ahogy apaként és nőgyógyászként váltakozva írja a dolgokat nagyon jónak találom. Néhol azért elkapják az érzelmek, és akkor egy apa érzéseit olvashatjuk, máskor pedig a szigorú nőgyógyászét. Az is érdekes, ahogy ő megéli a terhességet a másik oldalról, nem arról az oldalról, ahonnét egyébként a munkája miatt látja a dolgokat. Gondolom ez neki is jó tapasztalat volt:)

Alapos, pontos könyv (már amennyi nekem lejött belőle, így a téma kevés ismerete nélkül), aki kíváncsi a folyamatokra, vizsgálatokra, módszerekre vagy épp megnyugvást szeretne az mindenképp olvassa el, miközben várja a kisbabát:)

Az biztos, hogy alkalomadtán én elő fogom újra venni:)

Értékelés: 4/5

Völgyessy Véda: Szex és női lélek

Ez a könyv abban a pillanatban felkeltette az érdeklődésem, amint először megláttam. Akkor eldöntöttem, hogy ezt nekem minél hamarabb el kell olvasnom. Amint lehetőségem adódott az elolvasására, azonnal bele is vetettem magam. Ez egy annyira energikus, élettel teli könyv, egyszerűen magával ragadja az embert, és ha valaki elkezdi, nem tud kiszakadni belőle. Véda annyira zseniálisan és érdekfeszítően írja le az élményeit, hogy nem lehet letenni a könyvet. Amint elkezdi valaki olvasni, nincs menekvés. 

A történet: 

Véda saját és egyetemi barátnői a Csajok életében megtörtént eseményeket meséli el. Barátságokat, pasizásokat, bulikat olykor persze a tanulásokat, mindezeket egybefűzve az érzelmekkel. A megélt csalódásokkal, apró és nagy boldogságokkal, magánnyal és társas kapcsolatokkal együtt. Egyszer fent, máskor lent: épp ahogy minden ember, a jó napokat beárnyékolják a problémák, amik megoldása nem is mindig olyan egyszerű. Emellett egy igazi csajos, pasizós, izgalmas történetet kapunk Véda tollából. 

Vélemény: 

Első pillanattól kezdve imádom ezt a könyvet. Könnyű stílus, mégis a szavainak van ereje. Ahogy a címből látszik, nem csak a testiségről szól, hanem a női lélekről is. Arról, hogy adott pillanatban mit éreznek, mit élnek át a nők. És ezt ki mástól is hallhatnánk hitelesebben, mint egy igazi vérbeli nőtől, aki igenis tudja, hogy mi kell egy nőnek. 

Ugyan nagyrészt a férfiakról, és a velük való kapcsolatról szól a könyv, de azért előfordulnak kisebb érzelmi kitérők is, amelyben egy-egy helyzetet elemez Véda. 

Hihetetlen izgalmas és megunhatatlan történet. Minden nő szeretne egy kicsit vadmacska lenni, és adott esetben játszani a férfiakkal. Ez a könyv pedig ehhez minden eszközt megad. Jó egy kicsit más életét élni a könyvön keresztül, és gondolatban eljátszadozni olyan dolgokkal, amit talán a való életben többségünk nem merne megcsinálni. 

A könyvet tudnám hasonlítani a Szex és New York-hoz, aki szereti Carry-ék történetét, annak kötelező Véda könyve. 

Köszönöm a K.U.K Kiadónak és Védának a lehetőséget, hogy ennyire érzelmekkel teli, olykor pikáns történetet olvashattam. 

Értékelés: 5/5