Laurell K. Hamilton: Árnyak csókja

A könyv Heleny_Crow által került hozzám. Utólag is köszönöm neki, természetesen a többi Hamilton kötettel együtt, amit sikerült elcserélnünk:) Nagyon boldog voltam, amikor sikerült megszereznem. Anita Blake-et nagyon szeretem, mindig szívesen olvasgatok a történeteiből, ideje volt, hogy Merry Gentry-t is megismerjem. 

A történet: 

" Meredith Gentry az Amerikai Tündér Hercegnő. Jelenleg azonban Los Angelesben dolgozik természetfeletti ügyekre specializálódott magándetektívként. Nagynénje, a Levegő és Sötétség Királynője egy napon érte küldet, és Merry akarata ellenére hirtelen ismét az események sűrűjében találja magát. A feladat egyszerű: élveznie kell a leggyönyörűbb, halhatatlan férfiak társaságát. Siker esetén jutalma a korona és az élete. Kudarc esetén a halál...

A szereplők: 

Merry től valami hasonlót vártam és kaptam, mint Anita. Nem tudom a két karaktert egymástól függetleníteni, bár ez nem biztos hogy jó. Érzelgős és kemény csaj is egyben. A hercegnői rangját jól viseli, valahogy én is így tudnék elképzelni hasonló esetet - média elől menekülés, valóság elrejtése, intrikák a család és a trón miatt. 

A Testőrök jelleme viszont érdekes kérdés. Nagyon nem szeretem amikor egy 1000+ éves "félisten"-ként jelenítenek meg karaktereket akik aztán egy halandó lány miatt érzelgős kisfiúvá válnak. Hát itt is ez történt. Annak viszont kimondottam örültem, hogy ez az átalakulás azért nem ennyire hirtelen történt. Szépen, folyamatosan, a történet sodrásával alakítja Merry a férfikaraktereket önmagáévá, ezzel pont az imént leírt hatást keltve. De miért kell egy karaktert ennyire megváltoztatni? (Pláne érzelgőssé tenni?) Ezt valahogy egyik könyv esetében sem tudom megérteni. 

A véleményem: 

Kezdjük az elejétől. Hát pont úgy indult, mint egy nyugdíjas menet. A könyv felét elolvastam és úgy éreztem hogy semmi nem történt. Jó persze azért kisebb harcok és hancúrok itt-ott megjelentek, de összességében olyan vontatott, erőltetett volt. Aztán miután Merry megérkezett az udvarba pillanatok alatt megváltozott minden. Hirtelen belecsöppentem a történet sűrűjébe. (Aminek mellesleg már ideje is volt). Itt aztán van minden és már-már fájt letenni a könyvet. Nem is értem, ha ilyen jóra sikeredett ez a rész, miért volt olyan unalmas az eleje. 

Hiányoltam még a világ bemutatását. Rögtön belevágva a közepébe már is feyek-ről , faeriek-ről és shidhe-kről meg isten tudja mikről olvastam, aztán azt se tudtam hogy mi van. Hiányzik az elejéről ezen dolgok részletes leírása. Sajnos a könyv végéig se tisztult ki minden ezekről a "lényekről" és a világukról. Olyan, mintha nem is a kezdőkötetet olvasnám, hanem már a 2. vagy 3. kötetet. Nem tudom hogy más is így volt-e vele, de én igen és nagyon zavart. 

A szexjelenetek enyhén szólva is érdekesek voltak. Néha már annyira brutálisra sikeredett a leírás, hogy az már-már gusztustalan. (pl Merry és Sholto afférja). Ezeket leszámítva semmi extra, csak a lassan már megszokott dolog, ami milyen hasonló könyvben is szerepel. 

Bár az eleje nehézkesen indult azért a vége kárpótolt. Kimondottan tetszettek az Andais Királynő-s jelenetek. Nem lehet egyszerűen eldönteni hogy ő most pozitív vagy negatív szereplő-e. Egyszer segít Merry-nek aztán pedig ellene dolgozik. Nagyon jók lettek ezek a jelenetek. Várom ezen szál további folytatását, biztos vagyok benne, hogy sok izgalmat ígér. 

Az értékelés: 4/5

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

"Magical Template" designed by Blogger Buster