Ez a remekmű egy könyvcsere által jutott hozzám. Nagyon belejöttem mostanában a cserélgetésbe, és meglehetősen élvezem is a helyzetet. Elolvasok egy könyvet és ha nem tetszik, hát tovább cserélem. Így jól járok én is, hiszen újabbat olvashatok és mások is, hiszen lehet hogy nekik meg az én könyvem az új. Szóval kölcsönösen jól jár mindenki:)Már régebben is hallottam e könyv felől, de valahogy nem fogott meg. Nem tudtam, hogy miről szól, nem volt rá indíttatásom se, hogy utána nézzek. A borítója nem különösebben tetszett, de aztán amikor cserekönyvnek kellett valamit választanom akkor úgy gondoltam, hogy egy próbát megér. Nagyon örülök, hogy végül is elolvastam. Amennyire ellenszenves volt, pont olyan kellemesen csalódtam. Harry Potter óta imádom a bentlakásos iskolákban játszódó történeteket. Annyira szeretnék én is egy ilyen iskolában tanulni. Ősrégi falak, hagyományok, elzártság, és persze a titokzatos erdő meg persze a tó se hiányozhat az összképből:)
A történet:
Adott két lány Lissa és Rose, akik egy bentlakásos iskolában laknak egész fiatal koruk óta. Valami ok miatt (ami eddig még nem derült ki) megszöktek, azonban elkapják őket és visszaviszik az iskolába. Lissa egy vámpírlány Rose pedig a dampyr-ja, vagyis védelmezője. Az iskolába először nehéz a beilleszkedés, de előbb utóbb minden visszakerül a régi kerékvágásba, úgy, ahogy szökésük előtt volt. Újra barátokra lelnek, megtalálják a megfelelő kapcsolatokat a továbblépéshez; a szerető rokonokat és a régóta nem látott kitartó barátokat. Persze az iskolától töltött idő megváltoztatja őket, és már más emberként térnek vissza régi életükbe. A történet a beilleszkedésről, a harcról, és persze a szerelemről szól.
A szereplők:
Lissa a trón várományosa, aki elvesztette a családját. Próbál bátyja helyébe lépni, de hamar rájön, hogy ez nem is olyan egyszerű. Félénk és nem szeret a középpontban lenni, de mindezt megteszi azért, hogy a családjának ne okozzon csalódást, és kiépítse a megfelelő kapcsolatokat. Azonban egy gyenge vámpírlány, ami nem megszokott a vámpírtörténetekben. A mostani vámpírok erősek, uralják az emberi fajt és félelmetesek. Az itteniek nem eszköznek használják az embereket, hanem próbálnak beilleszkedni a legkevesebb feltűnés nélkül. Lissa magányos és szomorú már-már depressziós. Ezt ismeri fel Rose aki képes megváltozni azért, hogy a barátnőjét biztonságba tudja.
Rose a lázadó, aki szereti megszegni a szabályokat. Hatalmas személyiségi átalakuláson megy keresztül Lissa miatt. Feladja egész eddigi életét, amit bár eddig is Lissa életének védelmezésére tett fel. Amikor rájön, hogy Lissa komoly lelki válságba kerül, feladja eddigi életét és csak a lányra figyel. A szerelem Dmitrij képében kísérti meg. Ő a tökéletes pasi, a vágyai tárgya, az, akire egész életében vágyott, a példakép, a nagy Ő. Persze szerelme viszonzásra talál, de bonyodalom nélkül unalmas lenne az élet; a pár nem találhat egymásra. Akadály a korkülönbség, de leginkább az eddig elért rang.
Dmitrij a tökéletes pasi, akiért minden lány odavan. Aki tekintélyt parancsol, akinek a nála a magasabb rendű emberek is szó nélkül elhisznek mindent, mindenki bízik benne, de titokban rettegnek is tőle. Ő aki kizár minden érzelmet az életéből és csak a munkájának szenteli magát. Akinek mindig igaza van, aki mindenről tud, és a harc minden elemét ismeri. Kissé abszurd a tökéletessége, de nem baj, mert én szeretem ha olyan ember segíti a főszereplőt akire fel lehet nézni, aki mindenben tud segíteni és persze mindig a hős rendelkezésére áll. Nekem minden történetben ezek a szereplők a kedvenceim.
Vélemény:
A bentlakásos iskolás rajongásom persze mit sem csökkent ettől a történettől. Ilyenkor én is egy picit ott lakónak érzem magam. Szeretem amikor a tanórákról, a közös ebédről meg persze a közösségi életről olvashatok. Semmi se hiányzott ebből a könyvből. Az, hogy vámpírok és egyéb mitikus lények állnak a középpontban, csak még jobbá tette az egészet. Felüdülés volt nem a megszokott vámpír-ember szerelemről olvasni és persze az ilyen könyvek miatt feledésbe merült régi kedvenceket is fel tudtam idézni e könyv által. Régen, amikor még nem voltak vámpíros könyvek a menekülős-üldözős, varázsolós-harcolós és persze a világtól elszigetelten élő bentlakásos iskolás könyveket szerettem. Na meg persze az ezek miatt kialakult világot, azt amit az ember nem tapasztal a saját életében. Jó volt kicsit visszatérni ehhez és észbe kapni, hogy még mindig ezek a történetek nyűgöznek le. Rájöttem hogy egyetlen vámpír-ember szerelmes könyv se ér feleennyit se. Ettől a könyvtől estem gondolkozóba és most már máshogy alakítom az olvasmányaimat. Nem akarok belefeledkezni ebbe az új hóbortba.
Értékelés: 5/5 Leg-ek mellett a helye:)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése